A mindenki pizzája
Tudom, sokan érzékenyek a pizza témára, így az elhivatott fanatikusoknak inkább nem ajánlom ezt a szuper pizza receptet, hiszen nekik úgy is van jobb… sokkal jobb! Az igazság az, hogy erről a pizza receptről már értekeztem veletek különböző videókban. A másik igazság, hogy ez nem is az én receptem, hiszen én is valamilyen szinten Jamie Oliver-féle alap pizza tésztáját fuzionáltam össze az enyémmel.
A témához kapcsolódik viszont, hogy van egy külön olcsó vs. drága pizza videóm is, ahol górcső alá veszem a pénztárcabarát és a drágább összetevők minőségét, pizzán alkotott végeredményét. Illetve egy hagyományos recept, ahol a tészta elkészítésének folyamatát is láthatjátok.
A tészta
Számomra a tészta az egyik legfontosabb alapja a dolognak. Többféle recepttel is szoktam dolgozni, de az igazság az, hogy ha a családnak azonnal kell az a pizza, de tényleg egy órán belül, akkor mindig ehhez a fúziós darabhoz fordulok:
8 darab pizzához:
-1 kg BL80-as kenyérliszt (nagy kedvenc a Szabó Malom féle változat)
-6 dl kézmeleg víz
-2 csomag száraz élesztő vagy egy fél friss
-1 marék só (kisebb nőies marok)
-1 marék cukor (ebből sem kell túl sok)
-0,5 dl olívaolaj (elhagyható, de én szeretem beletenni, most épp egy zöld fűszeres, fokhagymás változatot használtam és OMG)
A vízbe beleteszem a cukrot, keverek rajta egyet és mehet bele az élesztő a tetejére pedig egy kevés liszt. Egy nagyobb kelesztőtálba borítom a maradék lisztet és a sót. Jó alaposan átkeverem a kezemmel. Ha az élesztő életre kelt, akkor egyszerűen a lisztes részhez adom, és mehet hozzá az olaj is. Kézzel átdolgozom, és egy közepesen ragadós tésztát kell, hogy kapjak. 1 órán át letakarva kelesztem. Ez idő alatt a duplájára nő. Ezután nincs más dolgunk, mint 8 egyenlő részre osztani, majd kisebb labdákat formázni belőlük. Én a kezemmel szoktam kinyújtani, nem mindig tökéletes kör alakú, de nem különösebben zavar. Sokszor használok durvább szemű lisztet vagy pedig kukoricadarát, amitől kap egy rusztikus, ropogós hatást. De ez amúgy teljesen elhagyható.
Előmelegítem a sütőt, és míg a pizzavas eléri a kellő hőfokot, én elkészítem a szószt és a pizzára valókat. Ennyi idő alatt pedig az elszeparált, kiporciózott tészták ismét növekedésnek indulnak.
A szósz
A szósz a második legfontosabb dolog, amit szerintem nem árt jól készíteni, hiszen nagyban befolyásolja a készülő pizzánk végeredményét. Jó és minőségi szószt készíteni nem drága és nem is nehéz, viszont elrontani pofon egyszerű. Számomra a szósz onnan indul, hogy egy jó minőségű konzerv paradicsomot választunk, legyen ez hámozott egész vagy pedig hámozott kockázott darab. Most itt nem térek ki a különböző gaztettekre, amikor valaki ketchupot vagy más pizza szósznak nem való dolgot pancsol a tészta tetejére. Az extra levét akár le is szűrhetjük a konzervnek, így nem áztatja el a tésztánkat. Ha jó minőségű paradicsomkonzervet veszünk, akkor az azt jelenti, hogy a gyártó a belekerülő parancsidomokat a legtökéletesebb, legzamatosabb állapotukban szüretelték le. Sokan esküsznek a San Marzano paradicsomra. Ha sikerül találni, többnyire én is ezt használom. Magát a paradicsomszószt én csak nagyon enyhén szoktam fűszerezni. Csakis abban az esetben adok hozzá extrább összetevőket, hogy ha valami nagyon egyszerű változatot készítek sütni. Így mindig egy friss extrán paradicsomos szószt kapok.
Pizza szósz:
-1 konzerv San Marzano paradicsom
-oregánó
-bazsalikom
-fokhagyma
-só, bors
Ha vásárolt paradicsomunk egészben van, akkor én a kezemmel szoktam áttörni, hogy nagyobb darabokban legyen benne a paradicsom, ha viszont kockázott, olyankor csak a levéből öntök le egy keveset, mert olyan sokra általában nincs szükségünk. Enyhén fűszerezem, és már készen is vagyunk. A tészta tetejére, nem kell belőle túl sok, szépen egyengessük el és jöhetnek a feltétek.
A feltét
Jómagam az egyszerűség híve vagyok ebben is. Egy kevés bivalymozzarella egy reszelésnyi parmigiano reggiano vagy grana padano, és készen is vagyunk. Kerülhet rá még sütés előtt egy kevés olívaolaj, szárított oregánó. Ha megsült a pizza, én friss bazsalikommal szeretem meghinteni, vagy pedig néhány szelet prosciuttoval és jó néhány marék rukkolával.
Igen, ez a luxy változat, ami mellett szeretem az összes többi típust is. Szóval jöhetnek a különböző zöldségek, jó minőségű sonkák, sajtok. Ne aggódjatok, ha a ti változatotok nem szerepel egy olasz kisvendéglő étlapján, mert attól még lehet baromira finom!
A pizzavas
Néhány hónapja kaptam tesztelésre ezt a kis (mit kis, olyan nehéz, hogy önvédelmi fegyvernek is hibátlan) csodát. A vas, az a bizonyos vas, amitől olyan lesz a pizzám, hogy még én is megdicsérem magamat. Komolyan mondom, hogy hihetetlenül sokat számít a hőfok, ami kialakítja a tésztánk állagát, kérgét és roppanósságát. Nem hiába készülnek az igazán jó pizzák extra nagy hőfokon kemencékben. Az ilyen közegben a pizzának nem kell több mint 5 perc. 5 perc alatt a tészta elszül, és ha jól választottunk feltéteket, akkor egy frenetikus sajttenger képződik a tetején.
A sütőt a vassal együtt szoktam előmelegíteni 280-300 fokon. Kell neki legalább 30 perc szerintem, míg valóban eléri azt a hőfokot, amin már nyugodtan meglehet kezdeni a sütést.
Van itthon néhány pizza lapátom, amivel egyszerűen lehet a vasra helyezni a tésztát. Nem kell attól tartani, hogy amíg kinyitjuk a sütőt az addig keletkező hőfok egy hussanásra eltűnik. A vasunk olyan szinten felmelegszik, hogy akár 5 percig is nyitva hagyhatom a sütőt, akkor is elkészül a pizzám.
Egyszóval olyan szintet ugrott a pizzasütési képességem a vas óta, hogy egyre gyakrabban kísérletezgetek különböző tésztákkal és összetevőkkel, mert minden esetben dobogós helyen kötnek ki a készült darabok.
A pizzavasat egyébként a következő linken tudjátok megvásárolni (www.pizzavas.hu), még egy kedvezmény kódom is van hozzá – ‘Tündér’ kód beírásával 15 % kedvezményt kaphattok. Azóta elkészítették az 1 cm vastag pizzavas utódot is, szóval, ha valaki szeretne egy még durvább pizza élményt otthon, akkor szerintem érdemes azt is megnézni. Ez a vas egy örök darab, szerintem az elpusztíthatatlan kategória.
-Rita
