Friss, tavaszi spárgakrémleves, amit pillanatok alatt elkészíthetünk. Még azok számára is ízleni fog, akik esetleg eddig ódzkodtak volna a spárgától.
Ha tavasz, akkor spárga (is)
Végre itt van a spárga szezon, amit bár könnyedén meghosszabbíthatunk a fagyasztott vagy import társaikkal, de azért ezek nehezen érnek fel a friss, helybéli párjaikkal. Amióta feliratkoztunk a zöldséges láda projektre (bővebben ebben a videóban mesélek róla), azóta vártam, hogy alkothassak valamit ezzel az izgalmas zöldséggel. Az első alkotásom egy kisebb adag fehér spárgából most ez a könnyed, gyorsan elkészíthető és bárki számára gond nélkül bemutatható – mint első spárgás étel – krémleves volt! De alig várom, hogy más izgalmasabb variációkat is kipróbáljak!
Ha már a krémleveseknél tartunk…
Nem vagyok a világ legnagyobb krémleves rajongója, szóval sokat mond el rólam, hogy megosztom veletek ezt a spárgakrémleves receptet. Számomra meglehetősen unalmas a textúrája, főleg abban az esetben, hogyha nem kerül a tetejére semmi izgalmas feltét. És itt jön a csavar, mert nálam bizony került. Nem csak a címben is szereplő sült sonka, de néhány szelet pirított kovászos kenyér is. Szerintem így teljes ez az étel. A krémes és lágy levest csodálatosan kiegészíti a ropogós és sós sonka, amihez tökéletes harmóniában illeszkedik a nem tolakodó kenyér. Kiadós, egyszerű és nagyon gazdag így már számomra is az egész.
Friss, tavaszi spárgakrémleves – ropogós, sült sonka darabokkal!
4 személyre
A zöldségeket megtisztítom és közepes méretűre aprítom. Nem kell sokat bajlódni velük, mert úgy is pürésítve lesznek. A zsenge spárgákat csak nagyvonalúan meghámozom, de a vastagabb, esetleg fásabb darabokat alsó felüknél addig visszavágom, míg érezhetően nem változik puhábbra a szerkezete. A nagyon szálas és erős spárga sajnos a levesben is kiérezhető, így mindig próbáljunk meg zsenge és friss hajtásokat levadászni a piacon. Ha mégis vastagabb spárgával dolgozunk és úgy tapasztaljuk, hogy a szálak benne maradtak, akkor azt szűrjük le.
A felmelegedett vajhoz hozzáadom a hagymát, burgonyát és a spárga darabokat, ezt néhány percen keresztül magasabb lángon kevergetem. Ezután felöntöm a szükséges mennyiségű vízzel (én egy sűrűbb levest készítettem, de 400-500 ml kezdetnek tökéletes). Ezután pedig jöhet a fűszerezés. Én fokhagyma granulátumot, sót, borsot és kevés kakukkfüvet használtam. Ezek mellett pedig egy kevés természetes ételízesítő és citromlé is került hozzá. De mindenki kedve szerint kísérletezhet az saját maga által kedvelt ízekkel. Miután a fűszerek és a víz is belekerült az edénybe, lefedem és alacsony lángon 25-30 percig főzöm az egészet (vagy amíg a burgonya teljesen meg nem puhul).
Miután minden zöldség átpuhult, leturmixolom az egészet. Botmixer vagy turmix segítségével. A teljesen egynemű, enyhén zöldes árnylatú levest visszaöntöm az eddigi edénybe és hozzáadom a tejszínt. Az egészet pár percig főzöm együtt, és közben kiegészítem ha szükséges vízzel vagy akár fűszerekkel.
A vékony, erdei sonkaszeleteket egy alacsony lángon lévő, teflon serpenyőben extra zsiradék nélkül 5-6 percig sütöm. A lényeg, hogy lassan készüljön el, így nem fog megégni, de kellően ropogós lesz. Az erdei sonka sokkal kevésbé zsíros, mint a bacon és sokkal jobban illik az ilyen ételekhez. De ha csak bacon van otthon nálatok, akkor azzal is kiegészíthetitek vele a levest. A sonka mellett én a levesekre még egy picike kakukkfüvet és sópelyhet, valamint borsot is szórtam. Mártogatni pedig néhány kenyeret pirítottam le a sonka után üresen maradó serpenyőben. Így a kenyeret bevonta az ott maradt extra zsiradék és aroma.
Hozzávalók
Lépések
A zöldségeket megtisztítom és közepes méretűre aprítom. Nem kell sokat bajlódni velük, mert úgy is pürésítve lesznek. A zsenge spárgákat csak nagyvonalúan meghámozom, de a vastagabb, esetleg fásabb darabokat alsó felüknél addig visszavágom, míg érezhetően nem változik puhábbra a szerkezete. A nagyon szálas és erős spárga sajnos a levesben is kiérezhető, így mindig próbáljunk meg zsenge és friss hajtásokat levadászni a piacon. Ha mégis vastagabb spárgával dolgozunk és úgy tapasztaljuk, hogy a szálak benne maradtak, akkor azt szűrjük le.
A felmelegedett vajhoz hozzáadom a hagymát, burgonyát és a spárga darabokat, ezt néhány percen keresztül magasabb lángon kevergetem. Ezután felöntöm a szükséges mennyiségű vízzel (én egy sűrűbb levest készítettem, de 400-500 ml kezdetnek tökéletes). Ezután pedig jöhet a fűszerezés. Én fokhagyma granulátumot, sót, borsot és kevés kakukkfüvet használtam. Ezek mellett pedig egy kevés természetes ételízesítő és citromlé is került hozzá. De mindenki kedve szerint kísérletezhet az saját maga által kedvelt ízekkel. Miután a fűszerek és a víz is belekerült az edénybe, lefedem és alacsony lángon 25-30 percig főzöm az egészet (vagy amíg a burgonya teljesen meg nem puhul).
Miután minden zöldség átpuhult, leturmixolom az egészet. Botmixer vagy turmix segítségével. A teljesen egynemű, enyhén zöldes árnylatú levest visszaöntöm az eddigi edénybe és hozzáadom a tejszínt. Az egészet pár percig főzöm együtt, és közben kiegészítem ha szükséges vízzel vagy akár fűszerekkel.
A vékony, erdei sonkaszeleteket egy alacsony lángon lévő, teflon serpenyőben extra zsiradék nélkül 5-6 percig sütöm. A lényeg, hogy lassan készüljön el, így nem fog megégni, de kellően ropogós lesz. Az erdei sonka sokkal kevésbé zsíros, mint a bacon és sokkal jobban illik az ilyen ételekhez. De ha csak bacon van otthon nálatok, akkor azzal is kiegészíthetitek vele a levest. A sonka mellett én a levesekre még egy picike kakukkfüvet és sópelyhet, valamint borsot is szórtam. Mártogatni pedig néhány kenyeret pirítottam le a sonka után üresen maradó serpenyőben. Így a kenyeret bevonta az ott maradt extra zsiradék és aroma.
